„Az új lap címe: Úszóházi Hírek, megjelenik minden dagálykor. Terjeszti a Tisza folyó, a lappéldányok vízen úsznak, papírhajók formájában. Déli szél esetén az újság sodrással szemben is terjedhet. A szerkesztőség ez az asztal, a lap önmagától is független” – mondja a könyv egyik hírlapíró-hőse a másiknak, az úszóházi büfé előtt, fröccsök között, a nap sütött, a Tisza 278 centi volt, áradó. Farkas Csaba második kötete vizekről, halakról, horgászatokról szól, amely horgászatok résztvevői – természetesen – jórészt sajtómunkások, akik életétől az említett hármasság nem elválasztható. A villódzó-lírai novellák – Az utolsó jégmentes nap című fejezet részei – a rendszerváltozás előtti újságírólétet láttatják a mindig változó folyó, vagy épp a Balaton tükrében. A menyhaj mája című tárcaciklus horgász- és vízparti történeteinek sora egyértelmű állásfoglalás a védelemre szoruló természet mellett.

 (Fülszöveg)